Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont - Szeged

Felekezet: katolikus, ferences
Szegedi ferences templom és kolostor Alsóvárosi ferences templom (3468. számú műemlék).jpg Egyházmegye Szeged-Csanádi egyházmegye Védőszent Havas Boldogasszony Település Szeged Elhelyezkedése Szegedi ferences templom és kolostor (Magyarország) Szegedi ferences templom és kolostor Szegedi ferences templom és kolostor Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 14′ 27″, k. h. 20° 08′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 27″, k. h. 20° 08′ 10″térkép ▼ Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi ferences templom és kolostor témájú médiaállományokat. A templom és kolostor látképe Az 500 éves szegedi ferences templom és kolostor, a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb, ilyen jellegű épületegyüttese. A gótikus templom elődje a Szent Péter Árpád-kori ispotálytemplom. A Havas Boldogasszony-templomot 15. század második felében kezdték el építeni. A templom több periódusban épült fel. Az első periódus a 13. század eleji Szent Péter templom késő román stílusú épületének teljes újjáépítése. A második építési időszakként egy 14. század közepi háromhajós csarnoktemplom feltételezhető, amely valószínűleg a Szent Péter templom falainak felhasználásával épült. Ezt a támpillérek nélküli épületet erősítették meg támpillérekkel a 15. század közepén. A harmadik építési periódus a 15.-16. század fordulóján lévő nagyszabású átalakítás, amikor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Ezzel egy időben indult meg a torony építése is, és épült meg a sekrestye. Ekkor a hajót újraboltozták. A hajó ablakaiba késő gótikus rácsok kerültek. Az építést 1503-ban fejezték be, amelyet a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelzi. 1509. augusztus 5-én szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére. Ekkor van a templom búcsúnapja. A török hódoltság alatt nem volt könnyű a templom és a kolostor karbantartása. A török vallási okokból nem engedte új templom és kolostor építését, sem a régiek kibővítését. A barátok csak engedéllyel tudtak javításokat végezni a templomon. Az engedélyeket csak úgy kapták meg, ha a templomot és a kolostort nem építik tovább és a régi alapnak megfelelően javítják ki. Az engedélyekért jelentős díjakat, pénzajándékokat kellett fizetni. Ennek ellenére az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma egy 17. századbeli feljegyzés szerint. A hódoltság idején, 1624-ben történt a legnagyobb építkezés, amikor új mennyezetet építettek. 1643-ban restaurálták a templomot és a főoltárt, majd pár évvel később a kolostort is rendbe hozták. A 17. század második felében nagyobb restaurációs munkálatok voltak. A templom teljes megújítása a következő századra maradt. A török kiűzése (1686) után a kolostor hanyatlott, de nem néptelenedett el. II. József betiltotta a rendet, de nem hosszú időre. A szegedi barokk világnak alighanem legnagyobb művészi teljesítménye az alsóvárosi templom rekonstrukciója. Itt lényegében nem kerül sor építészeti stílusváltásra, csak toronnyal és új rendházzal való kiegészítésre. A templom külsején – az új főkaputól eltekintve – semmit sem változtattak. A templom belső berendezése teljesen a barokk ízlést tükrözi. A tornyot már a középkorban elkezdték építeni, de csak a barokk időkben fejezték be. A templomtorony 1783-ban, a sisakja csak 1827-ben lett készen. A keresztelőkápolnává átalakított toronyalj falfestményeit 1948/49-ben készítette Kontuly Béla. Ezek témái: Isten lelke a vizek felett, Mózes vizet fakaszt a kősziklából, Jézus megkeresztelkedése, és Az egyház térítő munkája. 2003-ban lett 500 éves a Havas Boldogasszony templom. Vízkeresztkor egyéves ünnepségsorozat vette kezdetét, melyet Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök nyitott meg szentmise keretében. A szentmisén Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, Dalma asszony is részt vett. A rendház templom melletti folyosóján és a sekrestyében kiállítást szerveztek. A templom megrepedt nagyharangját, a Paprikaharangot 2005. július 9-én a hívek adományából újra cserélték. A Bálint Sándor néprajzkutatóról elnevezett 750 kg súlyú, fiszre hangolt harangot Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök áldotta meg.
6725 Szeged, Mátyás tér 26.
Telefon 20/502-1953
Email info@latogatobarat.hu

Munkaidő

Hétfő zárva
Kedd zárva
Szerda 10:00-18:00
Csütörtök 10:00-18:00
Péntek 10:00-18:00
Szombat 10:00-18:00
Vasárnap 10:00-18:00

Belépőjegy árak

Felnőtt 900
Diák 600
Nyugdíjas 600
Zarándok
Családi 2400
Kombinált jegy
Idegenvezetés díja